Történelmi áttekintés
Az FV510 gyalogsági harcjárművet egy olyan program részeként fejlesztették ki a 70-es évek végén, amely a brit hadsereget látta el egy modern IFV-vel. Sorozatgyártása 1986-ban indult el. A jármű 30 mm-es ágyúval volt felszerelve, 3 lőszert tartalmazó tárral. Ezt a fegyvert arra tervezték, hogy a könnyen páncélozott járműveket, a lehető legnagyobb pontossággal pusztítsa el. A „Sivatagi Vihar” hadművelethez a Warriorokat Chobham páncélzattal szerelték fel, amely jelentősen javította azok túlélőképességét a csatában. Lehetővé tette, hogy túléljenek egy közvetlen RPG-7-es találatot vagy repesztalálatot egy nagy kaliberű repesz-romboló gránáttól. 1990-ben a hadsereg úgy döntött, hogy tankelhárító fegyverzettel szereli fel a Warriorokat, mivel a 30 mm-es ágyú nyilvánvalóan nem volt elég e célokra. A torony tetejére került fel a MILAN ATGM indítóállványa. A parancsnok lőtt a rakétával, újratölteni viszont a gyalogság számára kialakított tér felső búvónyílásán keresztül lehetett. Az FV510 Warrior az Egyesült Királyság fő gyalogsági harcjárműve és még mindig szolgálatában van.
 |
 |
A War Thunderben a Warrior a brit harckocsiág VI. rangjában foglal helyet és a legkorszerűbb brit járműnek tekinthető a könnyű tankok osztályában. Elérheti a 75 kilométeres óránkénti sebességet. A páncélja viszont nem fogja megmenteni a harckocsi lövedékektől, de a légelhárító fegyverektől, a közelben robbanó kisebb bombáktól és rakétáktól igen.
A Rarden L21A1 30 mm-es ágyúval a légi és a könnyű földi célpontok is leküzdhetők, robbanó és páncéltörő lőszereinek köszönhetően. A MILAN pedig egy könnyen használható második generációs (egérrel irányítható) ATGM.
 |
 |
 |
 |
A Warriorral kitűnően támogathatók az MBT-k a magas rangú csatákban. Ereje univerzalitásában van – gyorstüzelő ágyúja alkalmas a légi célpontok (főleg a helikopterek) lelövéséhez, ugyanakkor a Strikerhez hasonlóan a harckocsik ellen is alkalmazható, köszönhetően a MILAN ATGM-nek.